Az első 25 év

1964. augusztus 30-án 10 órakor szólalt meg először a hivatalos csengőszó az akkori Nagykanizsai 2. sz. Gimnáziumban. A város fejlődése, az iskolás korú népesség gyarapodása, az általános iskolát végzett tanulók választási lehetőségeinek bővítése hívta életre az intézményt. Az újonnan épült iskola avatására, ünnepélyes átadására augusztus 30-án került sor. Ekkor vázolta Debreczeni Attiláné, az iskola első igazgatója az intézmény céljait, feladatait, amelyek alapot jelentettek a további munkához, az iskola sajátos arculatának kialakításához.

A napi nevelő-oktató munka tárgyi feltételei kezdetben adottak voltak. A típusterv nem "építészeti csodát" hozott létre, már kezdetben sem biztosította a megfelelő feltételeket az iskola egyre bővülő speciális feladatainak ellátásához. Ezért 1965-től ún. iskolakerttel gyarapodott az iskola, 1966-tól pedig a gimnáziumi biológia-kémia tagozat zavartalan működéséhez két laboratóriumi gyakorlóterem kialakítására került sor. A tanulói létszám emelkedése miatt 1971-ben az épületkomplexum 5 tanteremmel bővült és egy könyvtárhelyiséggel gazdagodott a keleti szárnyon. 1984-re a hely ismét szűknek bizonyult, mert három tanulócsoportnak nem jutott állandó tanterem. Így esedékessé vált az iskola újabb bővítése és - az elhasználódás következtében - a teljes rekonstrukciója. A bővítési és felújítási munkák 1985-ben kezdődtek el, 1988 szeptemberére fejeződtek be. A 34 milliós munkálatok eredményeképpen az iskola újabb három tanteremmel bővült, megtörtént az épület világításának, fűtésének korszerűsítése és felújítása. Ezzel lényegesen javultak a feltételek, bár a zsúfoltság nem szűnt meg.

A nevelő-oktató munka tárgyi feltételeinek javulásában, korszerűsítésében jelentős dátum 1986. október 31-e, amikor országos mércével mérve is jelentős, korszerű számítástechnikai laboratórium létesült, illetve az 1988-ban kialakított sportudvar javította lényegesen a testnevelés és a tömegsport feltételeit.

1967-ben névadásra készült az iskola, felvette dr. Mező Ferenc nevét. A minisztériumi engedélyt követően március 22-én történt az ünnepélyes esemény. A róla való megemlékezés, emlékének, munkásságának ápolása beépült az iskolai hagyományok rendszerébe.

A gimnázium -mint iskolatípus- a maga sajátos funkcióival a 25 év során nem változott, bár az átalakuló oktatáspolitika szelleme nem hagyta érintetlenül. A 60-as években és a 70-es évek elején tért hódító gyakorlati képzés szinte megoldhatatlan feladatok elé állította az iskolát. Az oktatáspolitikai elvárásoknak megfelelő helyi feltételek hiányoztak. A teljesen életképtelennek bizonyuló ún. 5+1-es forma már-már komolytalanná tette a gimnáziumi nevelő-oktató munkát. Az ún. politechnikai képzésben részt vevő tanulók az érettségi vizsgával párhuzamosan szakmai minősítő vizsgát tehettek, amely azt a lehetőséget biztosította számukra, hogy rövidebb idő alatt szerezhettek szakmunkás képesítést. A tanulók előképzése a város üzemeiben, szövetkezeteiben, illetve az iskolai gyakorló kertben történt. A források a következő szakmai területeket említik: gyümölcstermelő és faiskola kezelő, növénytermesztő, szántóföldi növénytermesztő gépész, zöldségtermelő és hajtató, autószerelő, esernyőváz-készítő, esztergályos, géplakatos, rádióműszerész, kárpitos, asztalos, gyümölcs-és zöldségtermelő stb. A később szervezett heti 2 órás termelési gyakorlatok már fokozatosan az iskolában szerveződtek, az akkori feljegyzések elsősorban biológiai-kémiai gyakorlatokról, gyors-és gépírásról, műszaki rajzról, szabás-varrásról, könyvkötésről, vas-és fémmunkákról és mezőgazdasági gyakorlatról tanúskodnak. Az élet bizonyította, hogy az 5+1-es forma életképtelen, ezért 1975-től fokozatosan meg is szűnik. A gimnázium kezdi visszanyerni eredeti, máig érvényes funkcióját. Feltétlenül meg kell említeni az 1966-tól 1982-ig működő biológia-kémia tagozatot, amely eredményesen töltötte be szerepét, de ezt a szisztémát országosan megszüntették.

A gimnázium életében jelentős változás az 1978/79. tanévtől fokozatosan bevezetett új tantervek szerinti oktatás. A tanulók számára biztosított fakultatív választási lehetőség előrelépést jelentett az iskolatípus életében, de kötelező jellege miatt nem töltötte be a kívánt szerepet, viszont 1988-tól kedvező fogadtatásra talált a fakultáció önkéntességének bevezetése a tanulók és a nevelők körében egyaránt. Az 1986-ban indított speciális tantervű idegen nyelvi osztály új színfoltja az iskolának. A gimnáziumban folyó idegen nyelvi képzés változásai jól tükrözik a társadalom érdeklődését az idegen nyelvek iránt. Az első tanévben orosz, német, latin és francia nyelv tanítására volt lehetőség, természetesen az orosz nyelv kötelezősége mellett. Fontos lépés volt az 1967-68-ban indított "A" tantervű biológia-kémia tagozatos osztály latin nyelvvel való kapcsolódása, amely feltétlenül a továbbtanulást segítette.

A 70-es évek magyar társadalmának idegen nyelvek iránti közömbösségét jól mutatja az is, hogy szinte teljesen elhalt a francia nyelv iránti érdeklődés, de érdektelenségbe fulladt az 1974-ben indított német nyelvi szakosított tantervű osztály is. Az idegen nyelvek ismerete iránti igény a 80-as évektől fokozatosan nő. Az iskolában 1982-től második idegen nyelvként választható lett az angol. Az igazi áttörést a már említett speciális tantervű idegen nyelvi osztály jelentette.

A szakközépiskolai képzés 1965-ben kezdődött az iskolában. Az ipari szakközépiskola első évfolyamára beiratkozott tanulók a mechanikai műszerész szakmával ismerkedtek. Az itt érettségizett tanulók mechanikai műszerész szakmunkás bizonyítványt is kaptak. A 4+2-es rendszer nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, éppen a gyakorlati oktatás feltételeinek elégtelensége miatt. Ezért 1971-től már nem történt beiskolázás az ipari szakközépiskolába.

A szakközépiskolai képzés gyökeres megváltoztatására 1972-től került sor. Ekkor kerültek át a Landler Jenő Gimnáziumból a II-IV. évfolyam gyors-és gépíró általános ügyviteli ágazatú osztályok. Saját beiskolázással egy számviteli-gazdálkodási és egy igazgatási-ügyviteli ágazatú osztály indítására került sor. Az iskola iránti érdeklődés és igény hatására 1979-ben a közgazdasági szakközépiskolai képzés pénzügyi ágazattal bővült. Ezzel a városban kialakult az egységes, középfokú közgazdasági képzés. A közgazdasági szakközépiskolában folyó gyakorlati oktatás tárgyi feltételeinek kialakítása további nehéz feladat elé állította az iskolavezetést. Ennek során a már kialakított gépíró szaktermek mellett szükségessé vált egy ügyviteli szaktanterem kialakítása is. Az akkori elvárásoknak megfelelően ez számoló, könyvelő géppark kialakítását jelentette. Ma a közgazdasági szakközépiskola tanulóinak gyakorlati képzését két jól és korszerűen felszerelt számítástechnikai laboratórium szolgálja.


Az iskolában kialakított gépíró szaktantermekben folyt a gépíró és gyorsíró szakiskola tanulóinak gyakorlati képzése, bár szervezetileg nem tartozott az iskolához. Ennek logikus következménye lett, hogy 1982-ben az iskolát szervezetileg is hozzánk csatolták. Ekkor nyerte el az iskola új nevét: Dr. Mező Ferenc Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola, Gépíró és Gyorsíró Szakiskola.

Az iskolában alapításától kezdve folyik a felnőttoktatás valamilyen formája. Az induláskor a gimnázium levelező tagozata, 1965-ben a gépipari technikum esti tagozata, 1973-tól a dolgozók esti szakközépiskolája kezdte meg működését. A gépipari képzés megszűnése után, 1971-től a gimnáziumi felnőttoktatás mellett megindult a 4 éves közgazdasági szakközépiskolai képzés, illetve az érettségizettek számára szervezett, ún. közgazdasági kiegészítő képzés is. A felnőttoktatás irányítása kezdetben a szűkebb iskolavezetés feladata volt, 1978-tól viszont tagozatvezető irányította a munkát. 1982-ig Homonnay Szabolcs, 1985-ig dr. Ördög Ferencné látta el a munkát, 1985-től Tarnóczky Attila végzi a teendőket.

A mindenkori nevelőtestület kiemelt feladatának tekintette az iskolában folyó ifjúságmozgalmi munka segítését. Az iskolai KISZ-szervezet munkájának közvetlen irányítását a 25 év során Homonnay Szabolcs, Soós Sándorné, dr. Straub Boldizsár, Ormai Zsuzsanna, Gelencsér Gábor, Csákné Tombor Ildikó és dr. Horváth György látta el. Különösen értékesek azok a tevékenységi formák, amelyek a városhoz, az iskolához kötődés szálait erősítették. A Romlott-vár feltárását célzó hatékony kezdeményezés, városunk török uralom alóli felszabadulásának 300. évfordulójára hirdetett történelmi verseny-sorozat, a Thúry- és Kőrösi Csoma Sándor- kopjafa állítása olyan akciók voltak, amelyek igazi tartalmat adtak az ifjúsági mozgalom számára. Az iskolai KISZ-szervezet munkájának elismerése több ízben is megtörtént, ezek közül kiemelkedik az 1986-ban és 1989-ben elnyert KISZ KB Vörös Vándorzászló kitüntetés Két ízben emlékplakettet kapott az iskolai közösség Kiváló Társadalmi Munkáért címen. Az ifjúsági mozgalom, a diákmozgalom eredményes munkáját jelzi a különböző vetélkedőkön, pályázatokon, helikoni versenysorozatokon való több eredményes részvétel is.

Az iskola a gyakori változások ellenére általában sikeresen megfelelt a funkcióból adódó kötelezettségeinek. A felsőfokú továbbtanulásra felkészítő munka eredményessége változó képet mutat, a jelentkezettek/felvettek aránya 50 % körüli átlagát tekintve az országos átlagnak megfelelő.

A mindössze 25 éves iskola sok kiváló versenyeredménnyel büszkélkedhet. Az OKTV-n szembetűnő a földrajz rendkívüli eredményessége, a 25 év során ugyanis Péró Csaba a Ki miben tudós? vetélkedőn első helyezést, az OKTV-n Birkner Zoltán első, Teperics Károly harmadik, Bogdán Mária negyedik és Kozári Erika kilencedik helyezést ért el. Ugyancsak az OKTV-n, német nyelvből Székely Ágnes szerzett hatodik helyet. A szakközépiskolai tanulók országos orosz nyelvi versenyén Barkóczi Péter tizedik lett. Az Országos Szakmai Tanulmányi Verseny keretében az iskola tanulói rendkívül eredményesen szerepeltek statisztikából, gépírásból, gyorsírásból. Statisztikából Győrfy Attila országos első, Kocsis Piroska második, Csanádi Anna harmadik, Hohl Erzsébet ötödik, Viola Gyöngyi nyolcadik, Fésüs Sarolta és Hegedüs Ildikó tizedik helyezést ért el. Tanulóink gyorsírásból kilenc alkalommal végeztek az első tíz hely valamelyikén: Csizmadia Rózsa első, Jogadics Johanna harmadik, Szőke Rozália ötödik és hatodik, Horváth Éva hetedik, Gyurkó Gyöngyi nyolcadik, Tóth Erzsébet és Magyar Erika kilencedik, Varga Katalin tizedik helyezést szerzett. Gépírásból Szőke Veronika harmadik, Szőke Rozália negyedik, nemzetközi hibátlansági és sebességi kategóriában ötödik, illetve hetedik helyen végzett.

Az iskola története során biológiából a tanulók eredményesen szerepeltek a különböző versenyeken. Kiemelkedik Tálosi Gyula kilencedik helyezése a Ki miben tudós? biológia verseny országos döntőjén. 1981-től a tanulók rendszeres résztvevői a Kitaibel Pál Biológia Verseny országos döntőjének. Elismerésre méltó a tanulók kimagasló eredményessége a Mezőgazdasági Múzeum Hazánk Mezőgazdasága Diákszemmel pályázatán. Minden tanévben több helyezett és jutalmazott pályaművet készítettek a tanulók.

A testnevelés és a tömegsport szervezettségére, eredményességére mindenkor nagy hangsúlyt fektetett az iskola. Az egészséges életmódra nevelés mellett a 25 évben számos jelentős eredményt értek el a tanulók a középiskolai bajnokságon. Kiemelkedik Parti Tibor eredményessége távolugrásban, aki két második és egy első helyezést ért el. Figyelemre méltó a magasugró csapat országos első helyezése és Németh János negyedik helye. Az iskola 4X100 méteres váltója egy országos ötödik és hatodik helyezéssel büszkélkedhet. Ugyancsak szép eredmény az iskola 100 méteres gátfutó csapatának országos első és hatodik helyezése, Magyar Katalin második helye a 400 m-es síkfutásban, a 4X 3000-as váltó és a távolugró csapat ötödik helyezése. Az atlétika folyamatos eredményességét az is jelzi, hogy 1985-ben Jassó Anikó a 200 m-es síkfutásban országos második, a 100 m-es síkfutásban ötödik, az iskolai váltó 4X100-on és 4X400-on hatodik helyezett lett. 1981 óta rendkívül eredményesen működik a torna szakosztály. Leány csapatunk országos negyedik és ötödik helyezése, Bekő Zsuzsanna negyedik, Zakó Szilvia ötödik és hatodik helyezése elismerést érdemel. Úszásban Zadravecz Beáta második, ötödik, hatodik helye 100 m gyorson, Szőllősi Csaba második és hatodik helyezése 100 háton, Domina Erzsébet negyedik helye 50 mellen jelentős eredmények. Asztaliteniszben Baj Anikó a harmadik helyezés mellé elnyerte a Magyar Népköztársaság Jó Tanulója - Jó Sportolója kitüntető címet.

A 25 év során az iskola összesen 95 nevelőt foglalkoztatott, a jelenlegi létszám 52 fő. A testület átlagéletkora 36 év, ami nagyon egészséges arányt mutat a különböző korosztályok között, a szakos ellátottság 100 %-os.

Az iskola pedagógusai mindenkor aktívan részt vettek és vesznek a város és a megye közéletében, a tudományos és kulturális életben egyaránt. Három tanár doktori címet szerzett, többek publikációs tevékenysége jelentős. A testület szakmai és közéleti eredményeit jelzi, hogy a 25 év során 20 dolgozó Miniszteri Dicséretet kapott, 8 fő az Oktatásügy Kiváló Dolgozója lett, 11 tanárt Kiváló Munkáért tüntettek ki, 1 fő Kiváló Pedagógus dolgozik az iskolában, négyen birtokolják a Szocialista Kultúráért címet, ketten kapták meg a Sport Érdemérem ezüst fokozatát, egy tanár a Munka Érdemrend bronz fokozatát nyerte el, Ifjúságért érdeméremmel egy főt tüntettek ki, egy kolléga részesült Pro Urbe kitüntetésben. A jelentősebb kitüntetések mellett természetesen számos egyéb szakmai és mozgalmi jellegű elismerést is kapott a nevelőtestület.